A világ, amelyben élünk, nem kaotikus, nem véletlenszerű – hanem szabályszerűség mentén épül fel. Minden, amit látunk, érzékelünk vagy megérintünk, mintázatok lenyomata. A mintázatok pedig nem önkényesek – kizárólag olyan formák és struktúrák jelennek meg a valóságban, amelyek matematikai képletekkel leírhatók.
Ez azt jelenti, hogy a valóság programnyelve a matematika.
Nem pusztán egy eszköz, amivel modellezünk – a matematika maga a kód, ami a világot működteti. Az egyenletek, a geometriai arányok, a szimmetria, a fraktálok, az aranymetszés, a szinusz- és koszinuszhullámok: ezek a világ alapvető mintái.
A valószínűségi mátrix pedig egy információs tér, ahol minden lehetőség együtt létezik – de csak azok a lehetőségek képesek "megszületni" a valóságban, amelyek megfelelnek a matematikai formanyelv törvényeinek. Ha egy minta nem illeszkedik a rendszerbe, nem válhat formává – nem tud manifesztálódni.
Így a forma a minta sűrűsödése, a gondolat anyaggá válása.
A geometria pedig a gondolat látható alakja.
A programozás tehát nem máshol történik, mint a mintázatok világában – a rezgés, a hullám, a frekvencia, a geometriai struktúrák szintjén.
És amikor te gondolkodsz, teremtesz, figyelsz, a tudatod beleír a mátrixba – mintázatot hoz létre, ami rezonálhat a térrel.
