Valami megváltozott bennem.
Régebben, mint sokan mások, én is a formát néztem.
Egy szép arc, egy vonzó test – ez ragadta meg a figyelmemet.
De most… mintha elmozdult volna bennem a látás.
Rájöttem:
A forma már nem vonz.
Egy szĂ©p test látványa nem indĂt meg.
Mintha már nem lenne jelentősége.
De van valami, ami felébreszt:
egy erőteljes, érdekes mozdulat.
Egy gesztus, egy testtartás, egy apró mozgás –
ami nem a forma szĂ©psĂ©gĂ©t, hanem a lĂ©lek rezdĂĽlĂ©sĂ©t közvetĂti.
✨ A mozgás mögött a jelenlét van
Mert a forma statikus.
A forma megmutat valamit – de nem él.
A mozdulat viszont él.
A mozdulat lélegzik, áramlik, és hordoz valamit abból, ami belül történik.
Rájöttem, hogy amikor egy ember mozdul,
nem csak az izmai mozdulnak –
hanem a tudata is jelen van abban a mozdulatban.
És én most már ezt látom.
Nem a testet – hanem azt, ami mozgatja.
🌱 Ez egy új érzékelés – belső látás
Ez nem azt jelenti, hogy nem látom a szépséget.
Hanem azt, hogy már nem a külső szépség érdekel.
Hanem az, hogy mi mozgatja a testet.
Mi van mögötte?
Milyen energia?
Milyen szándék?
Milyen lélek?
És ha ez a mozdulat őszinte, jelenléttel teli, akkor bármi is a forma – megszépül.
🔑 Zárszó: A látás váltása – a forma helyett a lélek
A forma elcsendesedik –
és a mozdulat beszélni kezd.
A felszĂn elhalványul –
és az élő tudat kezd ragyogni.
Most már nem a testet látom –
hanem a szándékot, a jelenlétet, a létezést.